222 új hangszínt kapott a Behringer JN-80

A Behringer JN-80 körül még bőven tart az újdonság varázsa. A februárban bemutatott, nyolc hangú analóg szintetizátor első példányai éppen csak elkezdtek megérkezni a zenészekhez, az Ultimate Patches viszont már 222 új hangszínt készített hozzá. És nem egyszerűen még több Juno-jellegű padot pakoltak a hangszerbe.

Ez azért érdekes, mert a JN-80 egyik legnagyobb vonzereje éppen a jól ismert kiindulópont. A hangszer a Roland Juno-60 világát idézi: egyszerű felépítés, közvetlen kezelhetőség és az a széles, meleg analóg karakter, amely több mint négy évtizeddel az eredeti megjelenése után is rendszeresen visszaköszön pop-, house- és elektronikus zenei produkciókban.

A JN-80 azonban nem múzeumi másolatnak készült. Nyolc hangú polifóniájával és modernebb lehetőségeivel eleve arra próbál építeni, amit a klasszikus konstrukcióból ma is érdemes megtartani.

Az Ultimate Patches új hangbankjai pedig pontosan ezt az oldalát kezdik feszegetni.

Nem csak padek és basszusok kerültek bele

A fejlesztő neve már ismerős lehet azoknak, akik hozzájutottak a hangszerhez: az Ultimate Patches készítette a JN-80 gyári, A–E bankokban található presetjeit is. Vagyis nem utólag kezdtek ismerkedni a szintetizátorral, hanem már annak induló hangkészletén is dolgoztak.

A most megjelent Volume 1 és Volume 2 összesen 222 új patch-csel bővíti a palettát.

Természetesen megvannak azok a hangok, amelyeket az ember ösztönösen keres egy ilyen analóg poliszintin. Vastag basszusok, leadek, klasszikus polifonikus hangszínek és a nyolcvanas éveket az első akkorddal megidéző textúrák.

A meglepőbb rész ott kezdődik, amikor a JN-80 megpróbál úgy tenni, mintha nem szintetizátor lenne.

Elektromos gitár és basszus, vonósok, rézfúvósok, ütősök, akusztikus zongora, Wurlitzer, hatvanas-hetvenes éveket idéző orgonák és vokális hangszínek is kerültek a csomagba. Emellett zenekari és különböző világzenei karakterekkel is kísérleteztek.

Nyilván senki nem azért vásárol analóg szintetizátort, hogy tökéletes zongoramintát kapjon belőle. Éppen az az érdekes, amikor egy ilyen egyszerűbb szintézisre épülő hangszer a saját nyelvén próbál meg utánozni valami akusztikusat. A végeredmény sokszor kevésbé valósághű, viszont zeneileg sokkal karakteresebb.

A Juno-hangzás már régen nem csak a nyolcvanas évekről szól

A két csomag műfaji listája első pillantásra szinte túl hosszúnak tűnik.

A hetvenes, nyolcvanas és kilencvenes évek szintihangjai mellett modern pop, R&B, retrowave, vaporwave, hiphop, trance és cinematic textúrák is szerepelnek. De jutott hely chiptune-nak, reggae-nek, jazznek, reggaetonnak, dubstepnek, valamint tech, deep és retro house hangszíneknek is.

A lista valójában jól mutatja, miért van még mindig ekkora élet a Juno-féle architektúrában.

A hangszer eredeti változatai mára egyértelműen vintage szintetizátorok, a hangjuk viszont soha nem maradt egyetlen korszak foglya. Ugyanaz a karakter, amely egy nyolcvanas évekbeli popfelvételen nosztalgikusnak hat, megfelelő programozással simán befér egy mai deep house trackbe vagy alternatív R&B-produkcióba.

Nem feltétlenül az számít tehát, hogy hányféle hangot lehet kicsikarni egy szintetizátorból. Sokkal inkább az, hogy a viszonylag egyszerű felépítésből milyen gyorsan lehet olyan hangszínt készíteni, amelynek saját karaktere van.

Ebben rejlett az eredeti Junók ereje is.

A preset néha nem lustaság, hanem időnyerés

A hardveres szintetizátorok világában időről időre előkerül a vita arról, van-e értelme kész preseteket vásárolni egy olyan hangszerhez, amelyet éppen azért szeretünk, mert kézzel programozható.

Produceri szempontból a válasz ennél prózaibb.

Van, amikor az ember fél órán keresztül akar oszcillátort, burkológörbét és filtert állítgatni. Máskor egyszerűen kell egy basszus, amely húsz másodperc múlva már a készülő trackben szól.

Egy jó presetbank igazából nem azt mondja meg, hogyan kell használnunk a hangszert. Kiindulópontokat ad. Ha pedig valamelyik hang majdnem jó, onnantól a JN-80 fizikai kezelőszerveivel néhány mozdulat alatt saját irányba lehet tolni.

Ez különösen egy ilyen szintetizátornál működik jól, ahol a programozás jelentős része nincs menük mögé temetve.

Az Ultimate Patches két új bankja így kevésbé arról szól, hogy 222 kész megoldást vásárolunk, inkább arról, hogy 222 új helyről lehet elkezdeni tekerni a potmétereket.

A teljes gyűjtemény 29,99 dollárba kerül, a két, egyenként 100 patch-et tartalmazó fő kötet külön 19,99 dollárért érhető el. Aki vásárlás előtt inkább meghallgatná, mire képes a csomag, 15 hangszínt ingyen is kipróbálhat, regisztráció nélkül.

Van azért némi irónia a történetben: az új hangbankok gyorsabban elkészültek, mint ahogy sok előrendelőhöz maga a JN-80 eljutott.