Az étrendi zsírok szerepe a test szezonális időérzékelésében

A testünk időérzékelése jóval összetettebb annál, mint amit az alvás–ébrenlét ciklus alapján feltételeznénk. A szervezet nemcsak a nappalok és éjszakák váltakozására, hanem a szezonális változásokra is érzékenyen reagál, és ebben az étrendünknek is fontos szerepe lehet. Egy friss kutatás arra világít rá, hogy az étrendi zsírok biológiai jelként működnek, segítve az agyat az évszakok „értelmezésében” – bizonyos feldolgozott zsírok azonban képesek megzavarni ezt a finom rendszert.

A Kaliforniai Egyetem, San Francisco kutatói a Science folyóiratban publikált tanulmányukban azt vizsgálták, hogyan alkalmazkodnak egerek a szezonális fényváltozásokhoz. Amikor a világítás a téli hónapokat idézte, egyes állatok gyorsan átálltak, míg mások lassabban reagáltak, magasabb testhőmérsékletet tartottak fenn, és belső ritmusuk inkább a nyári állapotokra emlékeztetett.

A kutatók hamar kizárták, hogy mindezt a kalóriabevitel okozná. A döntő különbség nem a mennyiség, hanem a zsír összetétele volt. Természetes környezetben az évszakokkal együtt változnak az elérhető táplálékforrások is. A hidegebb hónapokban a növények és az állatok magasabb arányban tartalmaznak többszörösen telítetlen zsírokat, amelyek segítik a sejtek működését alacsonyabb hőmérsékleten, és egyfajta jelzésként is szolgálnak a szervezet számára. Magas szintjük a télhez, alacsonyabb arányuk pedig a nyári, energiaraktározó időszakhoz köthető.

Amikor az egereket azonos kalóriatartalmú, de eltérő zsírszerkezetű étrenddel etették, látványos különbségek jelentkeztek. Azok az állatok, amelyek kevesebb többszörösen telítetlen zsírt kaptak, nagyjából 40 százalékkal lassabban alkalmazkodtak a téli fényviszonyokhoz. Belső órájuk késleltetve működött. Ugyanezek az egerek nyári fénykörnyezetben viszont gyorsabban reagáltak, ami egy bőségre készülő, „nyári” fiziológiára utalt.

A jelenség hátterében a kutatók a hipotalamuszban található molekuláris kapcsolót azonosították. Ez az agyterület kulcsszerepet játszik az anyagcserében és a cirkadián időzítésben, és képes reagálni a tápanyagokból származó jelekre. Az alacsony többszörösen telítetlen zsírtartalmú étrend megváltoztatta ennek a kapcsolónak az aktivitását, valamint több, a zsírszignalizációval összefüggő gén működését is.

Fontos megállapítás, hogy ez a biológiai útvonal az emberi szervezetben is létezik. Ritka genetikai eltéréssel élő embereknél, akiknél ez a rendszer érintett, alvásidőzítési zavarokat figyeltek meg. Ez arra utal, hogy a mechanizmus nálunk is jelen van, bár azt egyelőre nem vizsgálták, hogy az étrendi zsírok hasonló módon befolyásolják-e az emberi szezonális ritmusokat.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy az eredmények nem fordíthatók le közvetlen étrendi ajánlásokká. Ugyanakkor rámutatnak egy fontos összefüggésre: a modern étrendek egész évben hasonló zsírszerkezetet kínálnak, függetlenül az évszaktól. Ez az állandó jel megzavarhatja a belső órák időértelmezését, és újabb tényezőt ad hozzá ahhoz, hogyan reagál a szervezet az ételekre egy olyan világban, ahol az évszakok már nem diktálják, mi kerül az asztalra.