A pénz nyomot hagy a szíven – gyorsabban öregszik, aki bizonytalanságban él

Ha a szív egészségéről beszélünk, általában a koleszterinszint, a vérnyomás vagy a vércukor kerül szóba. Egy átfogó, a Mayo Klinika kutatói által végzett vizsgálat azonban egészen más irányból közelítette meg a kérdést, és meglepően egyértelmű összefüggést talált az anyagi biztonság hiánya és a szív gyorsabb öregedése között.

A kutatás során közel 300 ezer, 2018 és 2023 között készült elektrokardiogramot elemeztek mesterséges intelligencia segítségével. A modell nem az életkort vette alapul, hanem a szív elektromos működésének állapotát, és így becsülte meg a szerv „valódi” életkorát. Az eredmények azt mutatták, hogy sok esetben a szív biológiai kora jóval idősebb volt, mint az érintett személy naptári életkora, ami együtt járt a betegségek és a halálozás kockázatának növekedésével.

A kutatók nem álltak meg az orvosi adatoknál. Kilenc különböző társadalmi tényezőt is vizsgáltak, többek között a lakhatási helyzetet, az élelmiszerhez való hozzáférést, a közlekedési lehetőségeket, az oktatást és a mindennapi stresszt. Ezek közül messze a pénzügyi nehézségek bizonyultak a legerősebb tényezőnek, még a klasszikus szív-érrendszeri kockázatoknál is nagyobb hatással voltak a szív öregedésére.

A számok különösen beszédesek. Azoknál, akik pénzügyi problémákról számoltak be, két éven belül mintegy 60 százalékkal magasabb halálozási kockázatot mértek, még akkor is, ha az ismert betegségeket figyelembe vették. Összehasonlításképpen: egy korábban elszenvedett szívroham mindössze körülbelül 10 százalékkal növelte ezt a kockázatot. A pénzügyi stresszt közvetlenül követte az élelmiszerbizonytalanság, mint a szív idő előtti elhasználódását gyorsító tényező.

A mesterséges intelligencián alapuló modell végül több mint 775 ezer EKG-adatot használt fel, és képes volt felismerni azokat az elektromos mintázatokat, amelyek hosszú távú károsodásra utalnak. Az orvosi diagnózisok közül továbbra is a magas vérnyomás, majd a cukorbetegség és a szívelégtelenség jelentették a legnagyobb kockázatot, de összességében a társadalmi és anyagi körülmények többet árultak el a szív állapotáról, mint az étrend vagy a kórtörténet.

A magyarázat nem bonyolult, de annál súlyosabb. A tartós pénzügyi stressz folyamatosan magas stresszhormonszintet és krónikus gyulladást tart fenn a szervezetben. Ha bizonytalan a lakhatás, nehéz egészségesen étkezni, és az orvosi ellenőrzések is háttérbe szorulnak. Ezek a terhek lassan, de biztosan nyomot hagynak a szíven. A kutatás arra is rámutatott, hogy társadalmi és faji különbségek mentén eltérő mértékű szívöregedés figyelhető meg, ami tovább erősíti a probléma összetettségét.

A tanulmány üzenete egyértelmű: a szív egészsége nem csupán orvosi kérdés, hanem társadalmi és gazdasági állapot tükre is. Amíg a pénzügyi bizonytalanság mindennapos stresszforrás marad, addig a szívbetegségek elleni küzdelem sem lehet teljes.