Ne bízz az agyadban éjfél után – így változik meg a gondolkodásunk a sötét órákban

Ha valaha is ébren feküdtél hajnali kettőkor, bámulva a plafont, és azon gondolkodtál, miért tűnik minden gondolat sötétebbnek és nyugtalanítóbbnak, a tudomány most választ kínál. Egyre több kutatás mutatja, hogy az emberi elme nem az éjszakai műszakra készült – ilyenkor az agyunk szó szerint ellenünk dolgozik. Éjfél után hajlamosabbak vagyunk az impulzív döntésekre, a negatív érzelmek felerősödnek, és a legkisebb probléma is hatalmasnak tűnhet.

Dr. Elizabeth Klerman, a Harvard neurológusa szerint az éjszaka folyamán megváltozik az agy kémiai összetétele. „Milliók vannak ébren az éjszaka közepén, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy az agyuk nem működik olyan jól, mint nappal” – mondta. A kutatók szerint az alvásmegvonás és a biológiai ritmusok megzavarása komoly kognitív torzulásokat okozhat, amelyek kihatnak az érzelmi stabilitásra és az ítélőképességre is.

A magyarázat a cirkadián ritmusokban rejlik – ez az emberi test belső órája, amely szabályozza az alvást, a hormonokat és a hangulatot. Nappal az agyunk a jutalomra és a fókuszált gondolkodásra hangolódik, de sötétedés után a rendszer túlélő üzemmódba kapcsol. Ilyenkor az elménk éberebb a fenyegetésekre, és érzékenyebb a negatív ingerekre – ez egy evolúciós maradvány abból az időből, amikor az éjszaka valóban veszélyes volt.

A modern életben ez a „hajnal előtti sötétség” furcsa módon új formát öltött. A kutatások szerint az emberek gyakrabban esznek túl, vesznek felesleges dolgokat vagy vesznek részt önpusztító viselkedésben éjjel. Egy tanulmány azt is kimutatta, hogy az öngyilkossági kockázat háromszorosára nő éjfél és hajnali hat óra között – amikor az érvelés, az önkontroll és az impulzusok szabályozása a leggyengébb.

A szakértők szerint éjszaka az agyunk torzított perspektívát kínál: a problémák nagyobbnak, a megoldások pedig elérhetetlennek tűnnek. Az idegenek életének görgetése a közösségi médiában, az értelmetlen viták vagy az éjszakai online vásárlás mind ugyanazt a nyugtalan kört táplálják – a kimerült elme önmagát csapja be.

A Harvard és a Massachusetts General Research Institute kutatói szerint ez a felismerés átalakíthatja az álmatlanság, a szerhasználat és a műszakos munka megértését is. Akik éjszaka dolgoznak – például ápolók, pilóták vagy raktári munkások –, órákon át az agy egy finoman megváltozott tudatállapotában működnek.

A tanulság egyszerű, mégis lényeges: ne bízz az agyadban éjfél után. Ha elborítanak a gondolatok, egyél valamit, írj egy barátnak vagy próbálj aludni. Az elme képes túlélni az éjszakát – de nem arra tervezték, hogy ott éljen.