Cal Newport szerint a „Junk Food” tartalom szétszedi a figyelmünket – még nem késő visszafordítani

Az emberi figyelemspan fárasztó ostrom alatt áll – és a számok rosszabbodnak. Erre hívja fel a figyelmet a New York Times hasábjain Cal Newport számítástechnikai professzor, aki szerint a kognitív teljesítmény világszerte mérhetően romlik. Érvelésének egyik pillére a UC Irvine kutatója, Gloria Mark munkája: felmérései alapján az Egyesült Államok felnőttjei alapvető szövegértési és számolási feladatokkal is küszködnek, miközben rekord sok tinédzser számol be koncentrációs nehézségekről. Mindez nagyjából 2010 környékén kezdett meredeken romlani – egybeesve az okostelefonok és az algoritmikus tartalomplatformok elterjedésével –, ami Newport szerint aligha véletlen. Newport a rövidformátumú videós appokat – például a TikTok ot és az Instagram Reels t – digitális „ Junk Food ”-ként írja le: olyan „Frankenfoods”, amelyek semmivel sem látnak el minket, amire valóban szükségünk lenne, viszont túl sokat adnak abból, ami rövid távon jutalmazó. A helyzetet súlyosbítja, hogy már egy okostelefon puszta jelenléte is rontja a fókuszt: az agy egy része folyamatosan készenlétben van egy lehetséges értesítésre vagy azonnali dopaminlöketre. A figyelem szétaprózódása nem ér véget a szórakoztató appoknál: a Microsoft 2025 Work Trend Index szerint az irodai dolgozókat átlagosan kétpercenként megzavarják, ami ritkává teszi a hosszabb, elmélyült munkaszakaszokat. A kép árnyaltabbá válik az AI-eszközök terjedésével: korai vizsgálatok szerint egyes feladatoknál csökkenhet a kritikai gondolkodás, sőt írási tevékenységeknél agyi képalkotásos eredmények kevesebb neurális kapcsolódást mutattak azoknál, akik AI-ra támaszkodtak. Newport összképe szerint mindez egy olyan világ felé tol, ahol önként adjuk fel legfőbb evolúciós előnyünket: az agyunk erejét. Mégsem késő fékezni és irányt váltani. Newport gyakorlati lépéseket javasol egyéni és közösségi szinten. Hivatkozik egy holland vizsgálatra, amely 317 középiskolát kérdezett meg: a kettőharmaduknál javult a „társas klíma” és a diákok fókusza a telefonok kitiltása után. A munkahelyeken a zavaró tényezők tudatos visszavágása és a megszakításmentes blokkok bevezetése lehet a kulcs. A nagyobb feladat pedig kollektív: a szellemi egészségünket ugyanazzal az elszántsággal kellene védenünk, ahogy korábban a fizikai egészséget próbáltuk helyrehozni – különben a „digitális gyorsétel” szépen lassan megeszi a figyelmünket.