Öt nap tudatos jelenlét: így csökkent a stressz a fizikahallgatóknál

A tudatos jelenlét (mindfulness) az utóbbi években a wellness trendek közül a leginkább gyakorlati eszközzé vált, különösen az egyetemisták között. Egy friss közlemény a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban azt mutatja, hogy már egy rövid, célzott tréning is jelentősen mérsékelheti a stresszt egy kifejezetten megterhelő hallgatói csoportban: a bevezető fizika kurzusokra járóknál. A University of Pittsburgh és az Illinois Urbana-Champaign kutatói szerint ezekben a tárgyakban a diákok mintegy fele átéli a pszichológusok által „pszichológiai fenyegetettségnek” nevezett állapotot: amikor a kurzus követelményei nagyobbnak tűnnek, mint amit a hallgató kezelni képes. A felmérés azt is jelezte, hogy a fizikában történetileg alulreprezentált háttérrel érkező diákok erősebb fenyegetettséget éltek meg, amit a tartozásélménnyel és az önbizalommal kapcsolatos nehézségek tápláltak a STEM tárgyakban. Miután körvonalazták a problémát, a kutatók egy rövid beavatkozást teszteltek: egy hallgatói csoport öt napon át napi 20 perces mindfulness-foglalkozásokon vett részt, a másik csoport hangoskönyvet hallgatott kontrollként. A tréning a R.A.I.N. módszert használta (Recognize, Accept, Investigate, Non‑Identify), amely arra tanít, hogy ismerjük fel és fogadjuk el a stressz forrásait, vizsgáljuk meg azokat, ugyanakkor ne azonosuljunk velük. A mindfulness-t gyakorló hallgatók nem attól érezték könnyebbnek a fizikát, hogy hirtelen jobban értették az anyagot. Inkább abban történt fordulat, hogy kompetensebbnek érezték magukat a helyzet kezelésében: csökkent a pszichológiai fenyegetettségük a tréning alatt, és ez a hatás akár három hónapig is fennmaradt. Kevesebb szorongásról, nagyobb önbizalomról és erősebb tartozásélményről számoltak be a kihívást jelentő kurzusokon. Ahogy a cikk fogalmaz: Mindfulness Is the Best Remedy for Stress, Scientists Say Students – a tudatos jelenlét nem ad kész válaszokat minden problémára, de átállítja a stresszre adott reakciót. Ez a mentális „reset” segít fókuszban maradni, és nem belecsúszni a katasztrófagondolatok spiráljába – feltéve, hogy elég ideig gyakoroljuk.