Titkos Spotify-szűrés miatt perel egy független zenész

Újabb komoly kérdések merültek fel a Spotify működésével kapcsolatban, miután egy amerikai zenész és ügyvéd keresetet nyújtott be a streamingóriás ellen. A norwalki székhelyű Mark Kratter szerint a platform olyan, nyilvánosan nem ismertetett szűrési mechanizmusokat alkalmaz, amelyek jelentősen befolyásolják a független előadók láthatóságát és bevételeit.

A Stamford Superior Court elé benyújtott kereset középpontjában az áll, hogy a Spotify állítólag 2026 márciusában módosította streaming- és ajánlórendszerét. Kratter szerint ezek a változtatások nem kerültek nyilvánosságra, mégis jelentős hatással voltak arra, hogy mely lejátszások számítanak hivatalos streamnek, és melyek nem.

A felperes azt állítja, hogy a módosítások előtt a platformon mért eredményei összhangban voltak a hallgatói aktivitással. A hallgatások, mentések és egyéb elköteleződési mutatók arányosan jelentek meg a statisztikákban. A feltételezett rendszerfrissítés után azonban jelentős visszaesést tapasztalt a számlált streamek számában, miközben a hallgatói aktivitás lényegében változatlan maradt.

Kratter által benyújtott adatok szerint több esetben is olyan anomáliák jelentek meg, amelyek szerinte nem magyarázhatók természetes felhasználói viselkedéssel. Állítása szerint előfordult, hogy a hallgatók száma meghaladta a hivatalosan elszámolt streamek mennyiségét, a mentések száma magasabb volt a rögzített lejátszásoknál, illetve algoritmikus ajánlásokból érkező hallgatások sem jelentek meg megfelelően a statisztikákban.

A kereset szerint a Spotify bizonyos típusú lejátszásokat egyszerűen kiszűrhet a hivatalos elszámolásból. Ide sorolja többek között az algoritmikus háttérhallgatásokat, az alacsony interakcióval járó hallgatási munkameneteket és a Spotify Radio által generált lejátszásokat. Kratter szerint ezek a hallgatások valósak, mégsem számítanak bele a streamszámokba.

Az ügy különösen érzékeny annak fényében, hogy a Spotify jelenlegi szabályozása szerint az évi 1000 stream alatti felvételek után nem keletkezik jogdíjkifizetés. A felperes szerint a feltételezett szűrés miatt több dala sem érte el ezt a küszöböt, ami közvetlen bevételkiesést okozott számára, emellett csökkentette az algoritmikus ajánlásokban való megjelenés esélyét is.

Kratter úgy véli, hogy a rendszer valójában egyfajta újraelosztási mechanizmusként működik, amely a nagy kiadókhoz tartozó előadók javára tolja el a figyelmet és a forgalmat. A kereset szerint a felfedezési lehetőségek és az algoritmikus ajánlások egyre inkább a nagy katalógusok felé koncentrálódnak, miközben a független zenészek láthatósága csökken.

A beadvány a connecticuti tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény megsértésére és további jogalapokra hivatkozik. A felperes nemcsak kártérítést és ideiglenes intézkedést kér, hanem egy olyan bírósági kötelezést is, amely arra kényszerítené a Spotifyt, hogy részletesen elszámoljon a szűrt streamekkel, az algoritmikus hallgatásokkal, az elköteleződési mutatókkal és a felfedezési rendszer működésével.

Az ügy kimenetele jelentős hatással lehet a streamingiparra, különösen egy olyan időszakban, amikor egyre több független előadó kérdőjelezi meg a platformok átláthatóságát, valamint azt, hogy a hallgatottsági adatok és az algoritmusok valóban egyenlő esélyeket biztosítanak-e minden zenész számára.